A géprabló program a VBootkit 2.0 nevet viseli (miután a 2007-ben, a Vista-val debütált VBootkit 1.0 utódja) - puszta létével és működésével pedig látványosan szemlélteti, hogy ha az alkotói, Vipin és Nitin Kumar egyszer már ki tudták használni ezt a hibát, akkor mások is ki fogják máskor. Mivel pedig ez egy alapvető "születési rendellenessége" a Win7-nek, így igen valószínűnek tartják, hogy mindaddig meg is fog maradni, amíg maga a Win7 megmarad (milyen pesszimisták).
És ha sikerült a támadás közvetlen közelről, onnantól a gép már távirányítható is; a támadó maximális jogosultságot adhat magának, eltávolíthatja a jelszavakat, és általában véve azt csinál, amit akar... akár teljesen észrevétlenül is, mivel ha végzett, visszaállíthatja a jelszavakat.
Ahogy Vipin fogalmazott, "ezt egyszerűen nem lehet kijavítani, mert már eleve maga a tervezés hibás". Ezek szerint ez esetben az MS - és a felhasználók - egyetlen nagy szerencséje az, hogy ezt a támadás távolról nem kivitelezhető, így a leendő hackernek tényleges, fizikai hozzáféréssel kell rendelkeznie az elbitorolni kívánt géphez.
Maga a program egyébként igen kicsi, mindössze 3KB-os, és lényegében annyit tesz lehetővé, hogy a rendesen használatos fájlok helyett másokat tölttessen be a géppel - tehát még csak a merevlemezhez se nyúl hozzá, így felfedezni is igen nehéz, magyarázta Vipin. Újabb pozitívum azonban, hogy egy szimpla újraindítással elhárítható a veszély, mivel így a memória is törlődik.
A Microsoft a fejleményeket egyelőre legalábbis nem kommentálta.































