Meglehetősen érdekes információk szivárogtak ki az Intel háza tájáról, amelyek a Sandy Bridge-E processzorok utódairól szolgálnak némi friss infóval. A Sandy Bridge-E modellek még csak nemrégiben debütáltak, de utódaikkal, az Ivy Bridge-E processzorokkal kapcsolatban már most is egyre több érdekes információ áll rendelkezésre.
Marad az LGA-2011-es tokozás és az X79-es lapkakészlet
Az Ivy Bridge-E processzorok várhatóan 2012 negyedik negyedévében érkezhetnek meg, de ez már nem új információ. Az már viszont annál érdekesebb, hogy az Intel a meglévő X79-es lapkakészletet és az LGA-2011-es tokozást használja majd az újdonságok esetében, azaz jó eséllyel elég lehet egy egyszerű BIOS frissítés, ha X79-es alaplapunkban található Sandy Bridge-E processzorunkat Ivy Bridge-E modellre kívánjuk lecserélni.
Az Ivy Bridge-E processzorok egyébként – jövő tavasszal érkező LGA-1155-ös Ivy Bridge társaikhoz hasonlóan – 22 nm-es csíkszélességgel készülnek majd.
A következő év elején jön a C2-es stepping
A Sandy Bridge-E processzorok rajtja előtt kiderült, hogy a termékekkel nincs minden rendben: a C1-es stepping hibákat rejt magában, amelyeket majd csak a C2-es stepping érkezésével orvosol a gyártó. Korábban az is kiderült, hogy az X79-es lapkakészletekkel sincs minden rendben, így a tervezettnél végül szerényebb szolgáltatásokkal rendelkező példányokat küldött csatasorba a gyártó. A virtualizációs motor hibáját javító C2-es stepping a következő év februárjának közepén érkezhet meg.
Ami ennél is nagyobb probléma, az nem más, mint a processzorok fogyasztása. Amennyiben az összes CPU mag, az összes gyorsítótár és az összes I/O egység működik, a Sandy Bridge-E processzor hatalmas fogyasztást produkál – ez lehet az egyik oka annak, hogy a rendelkezésre álló 8 processzormag helyett csak hat érhető el az asztali megoldások piacán található processzorokban. A Xeon E5-ös család csúcskategóriás tagjai például alig több, mint 3 GHz-es órajel mellett 150W-os TDP-vel rendelkeznek, hála a 8 processzormagnak és a 20 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárnak. Ahhoz, hogy a 95W-os TDP keretbe beférjen a központi egység, a magórajel nem haladhatja meg a 2,5 GHz-et, ami egy kissé kevésnek tűnik. Tény, hogy az újdonságok azonos órajelen gyorsabbak, mint elődeik, de azért az órajel mégiscsak számít.
Érkezik a D stepping is
A fentire lesz megoldás a D stepping, amely a következő év folyamán válik elérhetővé. Az új stepping jótékony hatással lesz a fogyasztásra: a felsőkategóriás Xeon E5-ös processzorok végre elérhetik a 3,3 GHz-es magórajelet, így órajel tekintetében is felnőhetnek elődeikhez, miközben azoknál egyharmaddal több processzormagot kínálnak. Ezzel egy időben a nyolcmagos asztali Core i7 processzorok is megjelenhetnek, amelyekért valószínűleg rendkívül borsos árat kérnek majd el. A D2-es stepping érkezésével a 95W-os TDP keret esetében a korábbi 2,5 GHz-ről 2,8 GHz-re emelkedhet a magórajel, ami szintén jelentős előny.
A D stepping megjelenésével és a Patsburg lapkakészlet végleges változatának érkezésével – amelynél a PCI Express 3.0-s szabvánnyal kapcsolatos problémákat is megoldják – végre tökéletes szerver, illetve munkaállomás platformot kínál majd az Intel. Az újdonságok utódai, az Ivy Bridge-EP modellek várhatóan 2013 elején debütálhatnak majd.
Ivy Bridge-EP processzorok: több CPU mag, több gyorsítótár?
A pletykák már az Ivy Bridge-EP processzorokról is mondanak ezt-azt. A meg nem erősített hírek szerint az Ivy Bridge-EP processzorok 10 processzormaggal és 25 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárral, valamint DDR3-1866 MHz-nél magasabb memória órajelet is támogató beépített négycsatornás memóriavezérlővel érkeznek.
